Hogyan lett egy rizstelep helyén modern öntözőrendszer?
A Hódmezővásárhelyhez tartozó Palé területe néhány évtizeddel ezelőtt még vizes, belvízérzékeny, rendkívül kötött talajú terület volt. Nem véletlen folyt itt egykor rizstermelés.
Mára azonban ugyanennek a területnek mintegy 180 hektárját kellett korszerű öntözőrendszerrel ellátni. A beruházásnál ezért számos, egymással összefüggő helyi adottságot kellett figyelembe venni: a terület vízellátását, a tározótavakat, a különböző vízigényeket, a talaj- és terepviszonyokat, valamint azt is, hogy a közelben működő sertéstelep szeparált hígtrágyát termel, amelyet a beruházó hasznosítani szeretett volna.
Éppen ezért a tervezés nem egy előre meghatározott gép vagy technológia kiválasztásával kezdődött. A nulladik lépés az adottságok megértése volt.
Először a helyszínt kell megérteni
Számunkra minden nagyobb beruházás tervezésének első lépése, hogy részletesen megvizsgáljuk a helyszínt és az ott rendelkezésre álló erőforrásokat.
Palén ez különösen fontos volt, hiszen a Tisza néhány kilométerre található, a Lúdvári szivattyútelepen keresztül biztosított volt az intézményes vízellátás, a víz pedig földmedrű csatornákon keresztül jutott el a beruházás közelében kialakított tározótavakhoz. Innen kellett megtervezni a mintegy 180 hektár öntözéséhez szükséges vízellátást.
A rendelkezésre álló vízmennyiség és az öntözőgépek igénye között ráadásul jelentős különbség volt: a rendszernek 12 és 110 liter/másodperc közötti vízelvételt kellett kezelnie. Ez a kilencszeres különbség már önmagában olyan tervezési feladatot jelentett, amelynél nem lehetett egyszerű, általános megoldást alkalmazni.
Az adottságokból következtek a műszaki megoldások
A vízkivételnél több lehetőség vizsgálata után felszíni hajtású, csőbúvárszivattyús megoldás mellett döntöttünk.
Ennek egyik fontos előnye ebben a környezetben, hogy a szivattyúmotor az akna tetején helyezkedik el, így lényegesen sekélyebb vízkivételi műtárgy is kialakítható. Ez az adott talajviszonyok mellett nemcsak műszaki, hanem kivitelezési és költségoldalon is jelentős szempont volt. A megoldás további előnye, hogy nincs szükség a merülőmotoros rendszereknél alkalmazott motorhűtő köpenycsőre.
A különböző vízigények kiszolgálására 5 db, egyenként 22 kW-os Caprari felszíni hajtású csőbúvárszivattyú került a rendszerbe. A szivattyúk működését automatizált vezérlés hangolja össze, az ABB frekvenciaváltók pedig a motorok fordulatszámának szabályozását végzik.
A hígtrágya hasznosítása is a rendszer részévé vált
A beruházás egyik különleges adottsága volt, hogy a terület közelében működő sertéstelep szeparált hígtrágyát termel. Ezt nem különálló problémaként kezeltük, hanem az öntözőrendszer tervezésénél is figyelembe vettük.
A föld alatti nyomóvezetékek méretezésénél ezért nemcsak a nyomásveszteségre, hanem a megfelelő áramlási sebességre is figyelni kellett. Túl nagy átmérőnél ugyanis a hígtrágyában található hordalék kiülepedhet, túl kis átmérőnél pedig a nagyobb nyomásveszteség növeli az üzemeltetési költségeket. A kritikus szakaszokon ezért mosatási pontokat is kialakítottunk.
A területen 10 db önjáró center-pivot öntözőgép került telepítésre, mindegyik hígtrágya-kijuttatásra is alkalmas. A RKD öntözőgépgyártóval közösen kidolgozott műszaki megoldásunk lehetővé teszi azt, hogy a szeparált (gyakran sajnos csak ülepített) hígtrágyát a center-pivot öntözőgépeinkkel juttassuk ki. Az öntözőgépeken teljesen külön, csak a hígtrágya-kijuttatásra tervezett KPE szárnyvezetéken, speciális szórófejekkel juttatjuk ki a hígtrágyát, amik nem érzékenyek a dugulásra, nincs mozgó alkatrészük és nem használunk nyomáscsökkentőket.
A jó megoldás az adottságokból indul ki
A paléi beruházás jól mutatja, hogy egy összetett öntözésfejlesztésnél nem önmagában egy gép vagy egy konkrét technológia jelenti a megoldást.
A tervezés során a vízellátást, a terület adottságait, az eltérő vízigényeket, az energiafelhasználást és a hígtrágya hasznosításának lehetőségét egymással összefüggésben kellett kezelni.
Számunkra ezért minden nagyobb beruházás nulladik lépése a helyi adottságok alapos megértése. A terepviszonyok, a talajadottságok, a rendelkezésre álló vízforrások, a szükséges vízmennyiség és az elérhető erőforrások vizsgálata után kezdjük csak el megtervezni a rendszert.
Mert nem egy kész megoldást kell a területre erőltetni, hanem a megoldást kell az adottságokhoz igazítani.
Ismerje meg a teljes beruházást! Olvassa el a teljes paléi öntözésfejlesztés történetét az Agrárágazatban:
Tekintse meg a paléi beruházásról készült videónkat:
