Az 1994-ben alapult Agroázis K7.-t -úgy reméljük- a területeit öntözni kívánó gazdálkodók körében nem kell bemutatni. Több mint 30 éves vízgazdálkodási üzletágunk Magyarország egyik legprofesszionálisabb szolgáltatójává nőtte ki magát, hisz ha öntözési beruházásról van szó, csapatunk teljes körű szolgáltatást nyújt. Saját pályázatíróinkkal, vízépítő mérnök tervezőinkkel, földmunkákat, közműépítéseket, lakatosmunkákat végző csapatainkkal, gépértékesítőinkkel, nagyobb öntözőtelepek kivitelezésénél szakmai gépépítő csapatainkkal, a távfelügyelet személyre szabásánál saját szoftverfejlesztő csapatunkkal azért dolgozunk, hogy öntözésfejlesztési beruházásánál partnerünk mindent egy kézben tarthasson, hogy a lehető legegyszerűbben mindent átlásson és biztonságban tudjon.

Így a részletesebb, reklámízű vállveregetés helyett inkább az elmúlt 3 évtized tapasztalatain alapuló gondolatainkat osztjuk meg az Olvasóval, ami a jelen Magyarországi helyzetre és lehetőségekre kíván fókuszálni.

Az Agroázis K7. évente kb. 20-30 öntözési beruházást bonyolít túlnyomórészt teljeskörűen. Az agráriummal folytatoK közös munka során tapasztaljuk az ágazat nehézségeit:

• A konvencionális növények terményárai az orosz-ukrán háború óta nem növekednek, ellenben a művelési költségek jelentősen drágultak.
• Az éghajlatváltozás hatására az egyik legjövedelmezőbb kultúra, a kukorica vetésterülete látványosan visszaesik az állandósuló aszály miatt.
• Illetve a csapadékhiány miaK a növekvő imputanyag ráfordítások is kárbavésznek.

Az elmúlt hetekben az egyik termelő partnerünk igen találóan úgy foglalta össze a helyzetet, hogy „arra jöttem rá, hogy az aszályok okozta terméskieséssel elmaradt bevételeimből már évek óta finanszírozhatnám öntözőrendszerem”. Ő inkább úgy döntött, hogy a termelésbe fordított pénzt és energiát nem hagyja tovább elveszni és belevág az öntözésfejlesztésbe.

Ügyfeleink túlnyomó része kitörési lehetőségként tekint az öntözési beruházásokra, hiszen ha egy új traktorra vagy kombájnra fordítják forrásaikat, a gazdaságuk továbbra is csupán ugyanazt a 4–5 féle kultúrát tudja termelni, mint eddig is.
Az öntözési lehetőség kiépítése megoldást nyújt több, az elmúlt években felsorakozó problémára:

• a 2022-es évben vásárolt, az orosz-ukrán háború kitörésekor többszörösére megugró műtrágya ára súlyos nehézségeket okozott a gazdáknak. Ekkor az öntözés megléte még nagyobb hangsúlyt kapott, hiszen az öntözetlen területeken, a természetes csapadék hiánya miatt a műtrágya igen rosszul hasznosul. Azok a partnereink, akik öntözni tudtak és megfelelően hasznosíthatták a műtrágyát a talajban, komoly előnyt élveztek,
  sőt akiknek hígtrágyás öntözési lehetőséget építettünk ki, jelentős megtakarításaikkal kimagasló eredményt értek el.

• Magyarországon a közelmúltig a vetőmag-termelés volt jelen markáns húzóágazatként a növénytermesztésben, s bár ez az utóbbi 1 évben megváltozni látszik, mégis felmapjuk a fejünket erre a mondatra: „a 400 hektár öntözött területünk nagyobb nyereséget hozott, mint a többi 4000!” fogalmazott egy vetőmag előállítással foglalkozó beruházó 2024-ben. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az 5 évvel korábban megépített öntözőrendszerei tartották fenn a gazdaságát.

• A konvencionális növények termesztése egyre kevésbé rentábilis. Több magasintenzitású konzervipari növény termelése is jövedelmezőnek bizonyult az elmúlt években: „Ha nem fektetünk az öntözésbe 2022-től és nem tudunk belépni a spenóttermesztésbe, már becsukhattuk volna céget. Szinte csak ez és a bérmunka tart fenn minket” – mondta egy dél-békési gazda. – Az állandósult csapadékhiány miatt elképzelhetetlen a másodvetésű növények termelése. Öntözéssel és az öntözőrendszerbe integrált tápoldatozással viszont lehetőség nyílik szezonon belüli többszöri betakarításra, így az öntözéses gazdaságok az extenzív termelési mód helyett az intenzívebb felé tudnak fordulni – stabilizálni és növelni tudják bevételeiket.

Aki az elmúlt években nem az öntözésfejlesztésbe fektette pénzét, a fenti problémákkal nehezen küzdött meg és mindemellett sajnos még elesett a pályázati forrásoktól is (70%), az elmúlt években jellemző vízszolgáltatási díj alóli mentességtől és vízkészletjárulék mentességtől is.

Hatékony öntözőrendszerekkel a hektáronkénti 400 000–600 000 Ft,-os többlet nyereség is elérhető, ami azt jelenti, hogy egy jól átgondolt, gazdaságos kialakítású öntözésfejlesztés 5–6 év alatt megtérülő beruházás lehet – pályázati források nélkül is!

Hogy ezt a megtérülést elérjük a gazdálkodó részéről a nem konvencionális növények felé való nyitottságra, az öntözőrendszer tervezőjétől pedig a gazdaságos kialakításra való törekvésre van szükség. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy az ágazatunkban utóbbi gyakran nem érvényesül és olyan megoldásokat, rendszereket ajánlanak ki az öntözőgép értékesítő cégek, illetve a tervezők, amelyek nem szolgálják a megtérülést. Ilyen példák: a feleslegesen nagy nyomásosztályú nyomócsövek alkalmazása, a dízelmeghajtások preferálása az elektromos, hálózati áramot alkalmazókkal szemben, a túlméretezett szivattyúkapacitások és a corner-karos megoldások felesleges alkalmazása.